A szakdolgozat szerkezete

A klasszikus értelemben vett szakdolgozat makroszerkezete

  • Külső címlap: a szerző és cím szerepel
    • A címválasztás alapszabályai:
      • Gyakorlatilag az utolsó mozzanat;
      • Rövid, találó, frappáns, de fednie kell a tartalmat;
      • Legyen egyedi és megkülönböztető;
      • Ragaszkodjon a feldolgozott témához;
      • Az alcímben rejlő lehetőségek.
    • A cím funkciói:
      • Megnevezi az anyagot;
      • Kifejezi az írásmű tartalmát;
      • Kiemeli a többi közül, felkelti az olvasó érdeklődését;
      • Bizonyos mértékig sugallja a szerző véleményét.
  • Belső címlap: a dolgozat címe; szerző(k) neve; konzulens(ek) neve; Egyetem, Kar, tanszék neve; szak megadása
  • Mottó: egy gondolatébresztő idézet, mely kapcsolódik a dolgozat témájához.
  • Tartalomjegyzék
    • Lehetőleg egy oldalon férjen el.
    • „Elvileg” a dolgozatról ad pontos képet.
    • Címek világosan különüljenek egymástól.
  • Előszó: rövid bevezető, de nem feltétlenül szükséges.
  • Bevezetés
    • A kész dolgozat átolvasása után kell véglegesíteni.
    • Feladata: érdeklődés felkeltése.
    • Szerepe: a választott téma aktualitásának bizonyítása, az esetleges gyakorlati hasznosítás „felvillantása”.
    • Praktikus kitérni a dolgozat céljára, és az elérendő eredményekre.
    • Lehet említést tenni a témaválasztás szubjektív elemeiről is.
  • Kidolgozás (tárgyalás)
    • Ez a dolgozat lényege.
    • A dolgozat érdemi része itt kell közölni az érdemi mondanivalót.
    • Általában 2-4 fejezetrészből áll, amelyek további részekre tagolhatóak.
    • A lehetőségekhez mérten csak központi gondolathoz szorosan kapcsolódó kérdéseket tárgyaljuk.
    • Általános gondolatoktól a speciálisak felé kell haladni, a konkrét kérdések tárgyalásának irányába.
  • Befejezés(összegzés): összefoglaljuk a legfontosabb eredményeket, végkövetkeztetés.
    • A kész dolgozat átolvasása után véglegesítjük.
    • Feladata: tömören összegezze a dolgozat lényegét.
    • Tartalma:
      • A dolgozat mondanivalójának megismétlése, a dolgozat célkitűzés elérésének vizsgálata.
      • A „Bevezetésben” feltett kérdésekre adott válaszok összegyűjtése.
      • Főbb megállapítások felsorolása.
      • Vitakérdések kiemelése.
      • Szerző alapvető önálló következtetésinek megfogalmazása.
      • Esetleges új eredmények és azok alkalmazhatóságának megjelölése.
  • Irodalomjegyzék

A dolgozat megírásához használt összes szakirodalmat fel kell tüntetni. Fontos, hogy csak azon művek kerüljenek megjelölésre, melyek ténylegesen lettek használva. 

Rendszerint egy alapszakos (BA) szakdolgozathoz minimum 10–15, egy mesterszakos (MA, MSc) szakdolgozathoz minimum 20–25 szakirodalmat kell felhasználnia a szakdolgozat elkészítése során. 

  • Képek/táblázatok/ábrák jegyzéke (megjelenhet a mellékletben is)
    • Csak a dolgozathoz kötődő képek, ábrák és táblázatok jelenhetnek meg, melyek érdemi információkat közölnek az olvasóval (öncélúság kizárandó).
    • Forrásmegjelölés az irodalomjegyzékben.
  • Rövidítések jegyzéke: a dolgozatban használt rövidítések feloldásának jegyzéke. Ez szerepelhet közvetlenül a tartalomjegyzék után is.
  • Melléklet

A fejezet elkészítéséhez használt szakirodalom:

Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? . [Szentendre]: Kairosz, [2006] p15. ISBN 9632824636

Ultima modificare: Monday, 18 March 2019, 18:51