Szellemitulajdon-védelem

Szellemitulajdon-védelem

Fogalma: Valamilyen kreatív, egyedi szellemi alkotás létrehozását jutalmazza. Az oltalom célja, hogy a kizárólagos jogok ösztönzőleg hassanak a kreativitásra , a szellemi, anyagi és időbeli ráfordításokra, további innovációk, alkotások létrehozására. A kizárólagos jogok gazdasági(anyagi) megtérülést és erkölcsi elismerést jelentenek.

A szellemitulajdon-védelem két fő ágra osztható:

1. Szerzői jog
2. Iparjogvédelem

A szellemitulajdon-jogok komoly gazdasági jelentőséggel bírnak, hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez, a kultúra sokszínűségéhez és stb. 

Kialakulása az ipari forradalomhoz és a könyvnyomtatáshoz kapcsolható. A kor társadalmi, technikai és gazdasági folyamataihoz folyamatosan alkalmazkodik és azzal együtt fejlődik.

Szerzői jog

Egyéni, eredeti alkotások védelméről gondoskodik.

Két ágra bontható:

a) „Szűkebb értelemben vett” szerzői jog: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi.
b) Kapcsolódó jogok: azokat a teljesítményeket védik, amelyek célja a szerzői művek közönséghez történő közvetítése, eljuttatása. (előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió-és televízió szervezetek, filmelőállítók, sui generis adatbázis50 előállítók)

Vannak olyan műtípusok, amelyek nem tekinthetőek szerzői jogi értelemben vett alkotásnak, így nem is illeti meg a szerzői jogi védelem. PL.:

    • Jogalkotás és jogalkalmazással kapcsolatos iratok.
    • Sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk.
    • Matematikai művelet, ötlet, elv.
    • Folklór kifejeződései.

Szerzői jogi védelem keletkezése:

    • A szerzőt a mű létrejöttétől megilleti a szerzői jogok összessége.
    • A szerzői jog a mű létrejöttével automatikusan keletkezik. Nincs szükség hatósági eljárásra. 70 évig áll fenn.
    • Jogvita esetén bíróságon kell bizonyítani az alkotással kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ilyen esetekre hatékony védelmet kínálhat az önkéntes nyilvántartásba vétel. Ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet megtenni. A kiállított tanúsítvány nem keletkeztet szerzői jogi védelmet, hanem azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerzői mű azzal a tartalommal akkor létezett.

A szerző halála esetén a vagyoni jogok örökölhetőek; az engedélyezési jog gyakorlása, valamint a jogdíj beszedése a jogutódot illeti meg.

Iparjogvédelem

Létrejötte: az oltalmat egy hatósági aktus keletkezteti (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala). Elsődleges feladata a gazdasági megtérülés biztosítása.

Két fő ágra bontható:

  • Tudományos-műszaki jellegű megoldások:
    • Találmányok - szabadalmi oltalom
    • Használati minták – használati minta oltalom
    • Formatervezési minták(dizájn) – formatervezési minta-oltalom
    • Növényfajták - növényfajta- oltalom
  • Árujelzők
    • Védjegyek
    • Földrajzi árujelzők

A fejezet elkészítéséhez használt szakirodalom:

Hepp Nóra, Fejesné Lőrincz Anna: Szerzői jog. Budapest: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2012. ISBN: 9789639157705

Utolsó módosítás: 2019. március 12., kedd, 18:02