Szellemitulajdon-védelem
Szellemitulajdon-védelem
Fogalma: Valamilyen kreatív, egyedi szellemi alkotás létrehozását jutalmazza. Az oltalom célja, hogy a kizárólagos jogok ösztönzőleg hassanak a kreativitásra , a szellemi, anyagi és időbeli ráfordításokra, további innovációk, alkotások létrehozására. A kizárólagos jogok gazdasági(anyagi) megtérülést és erkölcsi elismerést jelentenek.
A szellemitulajdon-védelem két fő ágra osztható:
1. Szerzői jog
2. Iparjogvédelem
A szellemitulajdon-jogok komoly gazdasági jelentőséggel bírnak, hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez, a kultúra sokszínűségéhez és stb.
Kialakulása az ipari forradalomhoz és a könyvnyomtatáshoz kapcsolható. A kor társadalmi, technikai és gazdasági folyamataihoz folyamatosan alkalmazkodik és azzal együtt fejlődik.
Szerzői jog
Egyéni, eredeti alkotások védelméről gondoskodik.
Két ágra bontható:
a) „Szűkebb értelemben vett” szerzői jog: az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi.
b) Kapcsolódó jogok: azokat a teljesítményeket védik, amelyek célja a szerzői művek közönséghez történő közvetítése, eljuttatása. (előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió-és televízió szervezetek, filmelőállítók, sui generis adatbázis50 előállítók)
Vannak olyan műtípusok, amelyek nem tekinthetőek szerzői jogi értelemben vett alkotásnak, így nem is illeti meg a szerzői jogi védelem. PL.:
-
- Jogalkotás és jogalkalmazással kapcsolatos iratok.
- Sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló információk.
- Matematikai művelet, ötlet, elv.
- Folklór kifejeződései.
Szerzői jogi védelem keletkezése:
-
- A szerzőt a mű létrejöttétől megilleti a szerzői jogok összessége.
- A szerzői jog a mű létrejöttével automatikusan keletkezik. Nincs szükség hatósági eljárásra. 70 évig áll fenn.
- Jogvita esetén bíróságon kell bizonyítani az alkotással kapcsolatos tényeket, körülményeket. Ilyen esetekre hatékony védelmet kínálhat az önkéntes nyilvántartásba vétel. Ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lehet megtenni. A kiállított tanúsítvány nem keletkeztet szerzői jogi védelmet, hanem azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerzői mű azzal a tartalommal akkor létezett.
A szerző halála esetén a vagyoni jogok örökölhetőek; az engedélyezési jog gyakorlása, valamint a jogdíj beszedése a jogutódot illeti meg.
Iparjogvédelem
Létrejötte: az oltalmat egy hatósági aktus keletkezteti (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala). Elsődleges feladata a gazdasági megtérülés biztosítása.
Két fő ágra bontható:
- Tudományos-műszaki jellegű megoldások:
- Találmányok - szabadalmi oltalom
- Használati minták – használati minta oltalom
- Formatervezési minták(dizájn) – formatervezési minta-oltalom
- Növényfajták - növényfajta- oltalom
- Árujelzők
- Védjegyek
- Földrajzi árujelzők
A fejezet elkészítéséhez használt szakirodalom:
Hepp Nóra, Fejesné Lőrincz Anna: Szerzői jog. Budapest: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2012. ISBN: 9789639157705