Hivatkozás módja

Szakirodalmi forrásmunkákból történő idézés módjai

  • szószerinti idézés: Az átvett részen semmit nem változtatunk, ilyenkor idézőjel közé kell tenni a szövegrész pl. „Valaki, valamikor, így”. Általában egy-egy szakértőtől történő idézés vagy fontosabb definíciók magyarázata oldható meg ilyen módon. A szó szerinti idézet terjedelme csupán egy rövid bekezdés lehet, tehát néhány sornál többet semmiképp ne idézzünk egyszerre. (Szakály, 2011, p.43)
  • átírt idézés/parafázis: A „Szakirodalmi áttekintés” rész legnagyobb részének megírása így történik. A felhasznált szakkönyvekből, szakfolyóiratokból és internetes forrásokból a számunkra lényeges részek alapján és azokat saját magunk által átfogalmazva írunk a kutatási témánkról.

A szövegközi hivatkozásokat –az alábbi formában kell megadni az „Irodalomjegyzéknek” megfelelően:

 Egy szerző esetén

A szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs, dőlt (nem félkövér és nem csupa nagybetűs!), ezt követi egy vessző és egy szóköz elválasztásával a közlemény megjelenésének évszáma, ami normál formázású, zárójelek alkalmazása esetén azok normál formázásúak, pl.:

  • mondat vagy bekezdés végén használva: (Kiss, 2016)
  • a mondat részeként használva: Kiss  (2016) szerint az élelmiszerek…

 

Két szerző esetén

Mind a kettő szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs és dőlt (nem félkövér és nem csupa nagybetűs!). A szerzők vezetéknevei közé hosszú gondolatjelet kell tenni, ami előtt és után szóközt („space”-t) kell alkalmazni, ezt követi egy vessző és egy szóköz elválasztásával a közlemény megjelenésének évszáma, ami normál formázású, zárójelek alkalmazása esetén azok normál formázásúak, pl. (Tóth – Kiss, 2017).

 

Három vagy több szerző esetén

Az első szerző vezetékneve szókezdő nagybetűs, dőlt (nem félkövér és nem csupa nagybetűs!). Ezt követi az „et al.” kifejezés, majd egy vessző és egy szóköz elválasztásával a közlemény megjelenésének évszáma, ami normál formázású, zárójelek alkalmazása esetén azok normál formázásúak, pl. (Kontor et al., 2018).

A megállapított tényre hivatkozással:

A tény leírása, zárójel, majd a megjelenés évei szerint rendezett sorrendben, a szerzőket pontosvesszővel választjuk el. Például: A gazdasági növekedés és a környezetkárosodás közötti összefüggést jelentős számú elméleti és empirikus munka (World Bank, 1992; Selden– Song, 1994; Shafik, 1994; Grossman–Krueger, 1995; Cole et al., 1997; Rothman, 1998; Suri– Chapman, 1998; Agras–Chapman, 1999; Munasinghe, 1999; Dinda et al., 2000; Gawande et al., 2000; Tisdell, 2001; Bimonte, 2002; Pasche, 2002; Dinda, 2004a,c) tárgyalta az elmúlt években.

Egy szerzőnek (ill. első szerzőnek) ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás:

A szerző neve nagybetűvel, az évszám „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel az értekezésben megjelenő hivatkozások megfelelő sorrendjében (ez alapján az első hivatkozás megjelenése például Popp, 2010a; következő hivatkozás Popp, 2010b, stb.).

Internetes hivatkozások

Az internetes források esetében is a szerzőt és a közlemény megjelenésének évét hivatkozzuk az előbbi pontoknak megfelelően, az internetes elérhetőség adatait (URL cím és letöltés dátuma) csak az „Irodalomjegyzékben” tüntetjük fel. Amennyiben a szerző nem azonosítható be, akkor a honlap nevére, zárójelben a megnézés évszámára hivatkozunk, pl. (KSH, 2012). A pontos internetes elérési útvonalat ez esetben is csak az irodalomjegyzékben tüntetjük fel.

Az irodalomjegyzék összeállítása

Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének megfelelően ABC sorrendet kell alkalmazni, azon belül pedig fordított kronológiai sorrendet alkalmazunk. Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amit a jelölt felhasznált, és amelyre a dolgozatban hivatkozik.

A felhasznált irodalom összeállításában a címek leírásakor alapvető követelmény, hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható. A közlemények címét azon a nyelven kell közölni, amelyiken megjelent. A Dr., Prof. és egyéb előtagokat nem kell beírni az irodalomjegyzékbe, akkor sem, ha azok az eredeti forrásban szerepelnek.

Folyóiratban megjelent cikkek

A szerző(k) vezetékneve, a keresztnév első betűje, pont, több szerző esetén hosszú kötőjellel elválasztva, a megjelenés éve zárójelben, kettőspont, szóköz, a cikk címe, pont, folyóirat címe, pont, kötetszám (évfolyam), pont, füzetszám, pont, oldalszám. Ha több oldalt hivatkozunk, akkor „pp” jelölést kell alkalmazni (page to page), ha pedig egy oldalt, akkor „p”-t (page).

  • Popp J. – Székely Cs. (2011): Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása az agrárgazdaság 2010. évi helyzetéről. Gazdálkodás. 55. évf. 7. sz. pp. 604-614.

Amennyiben külföldi szerzőről (vagy idegen nyelven megjelent cikkről) van szó, a családi név után vessző következik és utána a keresztnév kezdőbetűje és pont. A kiadvány évfolyamának, illetve számának megjelölésénél rövidítés is használható, például: Vol., illetve No. Az angol nyelvű címeknél a szavak többsége nagy kezdőbetűvel rendelkezik, kivételt képez ez alól a névelők, prepozíciók.

  • Coase, R. H. (1990): Accounting and the Theory of the Firm. Journal of Accounting and Economics. Volume 12. Number 1-3. pp. 3-13.

Könyvek

A szerző(k) vezetékneve, a keresztnév első betűje, pont, több szerző esetén hosszú kötőjellel elválasztva évszám zárójelben, kettőspont, szóköz, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye, vessző, könyv terjedelme pont, a könyv ISBN száma. .

    • Popp J. – Potori N. – Udovecz G. (2005): Főbb mezőgazdasági ágazatok várható kilátásai az EU csatlakozás után. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 174 p.  ISBN 963-955-353-0
    • Schultz, T. W. (1971): Investment in Human Capital: The Role of Education Research. Free Press, New York, 500 p. SBN 978-002-928-220-5

Tanulmány

Ha az adott könyv egyes fejezeteit különböző szerzők írták, akkor a fejezet szerzőjének nevét, megjelenési évét, kettőspont, a fejezet címét, közlemény terjedelmét (-tól, -ig), pont, „In”, kettőspont, a könyv címét, pont, a „Szerk.” rövidítés utána a szerkesztő(k) nevét zárójelben, pont, a kiadót, vessző, a megjelenés helyét, vessző, a kiadvány terjedelmét- és ISBN számát kell megjelölni.

  • Popp J. (2011): Növekvő feszültség az élelmiszer- és bioüzemanyag-ipar között? pp. 137-156. In: Változó prioritások az európai mezőgazdaságban. (Szerk. Fertő I. – Forgács Cs. – Jámbor A.). Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 267 p. ISBN 978-963-502-930-3

Konferenciák, kongresszusok publikált előadásai

A szerző (az előadást tartó) neve, év zárójelben, kettőspont, az előadás címe, pont, a szerző előadásainak oldalszáma (-tól, -ig), „In”, kettőspont, a kongresszus/konferencia címe/témája/szekciója (ha van ilyen és a kiadvány tartalmazza), pont, a kongresszus/konferencia neve, sorszáma (arab számmal), pont, a kiadványt szerkesztő neve zárójelbe a „Szerk.” rövidítés után, a konferenciáról/kongresszusról kiadott kiadvány címe, kötetszáma, kiadója, vessző, a kiadvány megjelenésének helye, vessző, terjedelme (oldalszám vagy CD kiadvány), pont, és ISBN száma (ha van), a konferenciát/kongresszust rendező (szerv/ek) neve, helye, időpontja, év, hó, nap.

  • Szabó G. (2007): Változások az EU-csatlakozás után a magyar mezőgazdaságban. In: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia. (AVA III.) (Szerk. Nábrádi A. – Lazányi J. – Herdon M.) DE ATC AVK, Debrecen, pp. 453-466. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007. március 20-21.

Internetes források

A szerző(k) neve, dátum, kettőspont, a forrás elnevezése, opcionálisan egyéb információk lásd a lenti példában, az elérés útja és időpontja zárójelben. Ha nincs szerző, akkor a weboldal (rövid) nevét kell szerepeltetni.