Amit az adatbázisokról tudni kell
Az adatbázisok csak meghatározott típusú és mennyiségű információt tárolnak. A bennük tárolt információ jellege, tartalma és egyéb jellemzői alapján számos különböző típust különböztetünk meg: bibliográfiai, teljes szöveges, kép gyűjtemények, audio/video gyűjtemények stb. Röviden: azt, hogy milyen adatbázist használunk, elsősorban az dönti el, hogy milyen informácóra van szükségünk. Az adatbázisban tárolt információ jellegét (és ezzel együtt a felhasználás területeit) illetően az adatbázis "súgó" -ja nyújt részletes információkat.
A felesleges időveszteség elkerülése érdekében tehát mindenképpen célszerű a következőket tisztázni mielőtt elkezdünk egy adatbázist használni:
-
Milyen dokumentumok vannak benne?Tudományos folyóiratok, magazinok, könyvek, könyv fejezetek, multimédia stb?
- Milyen tudományterületet fed le?
Egy tudományterületet (pl.Történelem, orvostudomány) vagy többet (multidiszciplináris)?
- Milyen időszakot ölel fel?
Folyamatosan, esetleg már lezárták (pl. 1900-1945). Mikori a legkorábbi benne található adat? A legfrissebb információkat tartalmazza?
- Milyen nyelvű?
Mi az adatbázis használati nyelve: pl. milyen nyelven kell benne keresőkérdést fogalmazni? A benne tárolt milyen nyelven érhetők el?
-
Milyen típusú információ található benne?Tudományos, ismeretterjesztő, esetleg vegyes?
-
A rekordok milyen adatokat tartalmaznak?Csak hivatkozásokat és alapadatokat érünk el benne, vagy megtaláljuk a teljes dokumentumot is? Folyóiratok esetében: bibliográfiai adatok vagy teljes szöveg is?
Ultime modifiche: Monday, 25 February 2019, 14:25