Tudományosság fokmérői a tudománymetriai mérőszámok
A tudománymetriai mérési eljárások a publikációk mennyiségét, minőségét és visszhangját próbálják meg számszerűsíteni.
Miért fontos megismerni a tudománymetriai mérőszámokat?
- a legtöbbet idézett folyóirat, illetve publikáció képviseli a legjobb minőséget,
- a magfolyóiratok tartalmazzák a legrelevánsabb cikkeket, információkat,
- egy adott terület szakcikkeit nem csupán az erre specializálódott folyóiratokban találjuk meg,
- egy tudományterület bibliográfiája annál teljesebb, minél inkább figyelembe vesszük a határterületek irodalmát is,
- érdemes a kutatást a legfrissebb szakirodalommal kezdeni és a határterületek irodalmában is kutatni.
A TUDOMÁNYMETRIA ALAPEGYSÉGEI
Közlemény: Az egyes tudományterületeknél más és más közleménytípus a fő közlési forma. A kémiában, fizikában, orvostudományban a folyóiratcikk, a proceedings típusú konferencia kiadvány a számítástudományban, a földrajztudományban a térképek, társadalomtudományban pedig a könyvek. Más és más az egyes tudományterületek publikációsebessége, a hivatkozások átlagos száma, szakterületenként változik az információ elévülése is.
Idézet: Amit a szerző saját művében röviden, hosszabban megjelölve idéz és a mű végén a bibliográfia tartalmazza ezeket az idézett tételeket
Önidézet: Amikor egy szerző saját magát, beleértve a szerzőtársakat is idézi.
Hivatkozás: Amikor egy szerző munkáit mások idézik, valamely művére (műveire) hivatkoznak.
A hivatkozásoknak fontos szerepük van egy téma irodalmának feltárásában. Ha egy szerző hivatkozik egy tanulmányra, feltehetően az adott tanulmány tartalmaz az adott témával kapcsolatos ismereteket.
A hivatkozó és a hivatkozott művek között jelentős tartalmi összefüggés van. Az idéző és idézett művek keresésével felgöngyölíthetjük egy téma irodalmát.
Néhány szakirodalmi adatbázis ezért tárja fel a bibliográfiai adatokon túl az idézett művek adatait is.
A Web of Science és a SCOPUS adatbázisokban az idézett művek keresésre is lehetőség van.
Fodor László cikkeire történő hivatkozás a WoS felületén.
Fodor László cikkeire történő hivatkozás a Scopus felületén
A "Google tudós", más néven "Scholar Google" szintén feltárja a keresett tanulmányokra hivatkozó írások listáját, valamint a tartalmilag kapcsolódó tanulmányokat. Az idézés funkció lehetővé teszi a rekord importálását hivatkozáskezelő szoftverbe. ( Pl EndNote Web ; RefWorks)
Legfontosabb MÉRŐSZÁMOK
Ha egy műre sokan hivatkoznak, ez azt jelenti, hogy sok - sok kutató munkájára volt hatással a tanulmány. A hatás mérésére több módszer létezik. A legismertebb mérőszám az "impakt faktor" (IF). Ezt a mérőszámot a folyóiratban megjelenő tanulmányok és a tanulmányokra történt hivatkozások mennyisége alapján számítják ki minden évben, és ez alapján áll össze a folyóiratok ranglistája. A legtöbb folyóirat a weblapján feltünteti ezt az adatot. Akkreditáció, vagy tudományos fokozat megítélésekor gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen impakt faktorú folyóiratban jelent meg a szerző műve?
Az IF a tudományos folyóiratok minősítésére szolgál, nem a kutatókéra. Mégis néhol alkalmazzák egyének munkájának jellemzésére - ilyenkor a kutató összes megjelent publikációjának impakt faktorait összegzik.
A "Hirsch index" a szerzőkre vonatkozó mérőszám. A tanulmányok idézettségét mutató grafikon és az Y=X függvény metszéspontja jelenti a mérőszámot. A SCOPUS adatbázisban megtekinthető a grafikon és táblázat.
A fent említett két példa hátránya, hogy csak a nemzetközi szakirodalmi adatbázisokba bekerülő (Web of Science, Scopus), többnyire világnyelven írt művekre vonatkozik. A nemzeti nyelven írt tudományos munkák idézettsége egy nemzeten belül szintén fontos. Erre megoldás a nemzeti hivatkozási index, amely egy adott nemzet tudományos publikációit tárja fel idézettség szintjén. Az alábbi példa a szerb nemzeti hivatkozási index.
A Magyar Tudományos Művek Tára adatbázis a szerző tudományos tevékenységének adatairól elemző táblázatot tartalmaz.
iDEa Tudóstér a Debreceni Egyetem kutatóinak profil-adatbázisa. https://tudoster.idea.unideb.hu/