Hogyan írjunk szakdolgozatot Műszaki Karon?

Általános szabályok a hivatkozások és az irodalomjegyzék elkészítésére

Egy igényesen és pontosan elkészített irodalomjegyzék nem csak arról biztosít, hogy a szerző nem követett el plagizálást, hanem a szerző igényességére való törekvését is reprezentálja.

Szabályok:

• Sorszámozni kell a tételeket. (minden egyes tétel csak egyszer szerepel).

• Tételek sorrendjének felállításakor több forma is elfogadott:

a) A szabványokat kell előre venni, amennyiben van, és köztük szabványjelzet szerinti sorrendet kell felállítani. A szabványok után következik a többi forrás ABC-sorrendben a szerző, a cím, a kiadó neve és székhelye, valamint a kiadás éve feltüntetésével, oldalszám nem kell. (Kivéve a folyóiratcikket és a konferenciaközleményt, ahol meg kell adni az oldalszámot is!) A legújabb szabályok szerint az ISBN és ISSN szám feltüntetése is kötelező.

b) A használt forrásokat dokumentumtípusok szerint sorba rendezve, az egyes csoportokon belül ABC-sorrendben, illetve szabványoknál szabványjelzet szerinti sorrendben.

c) A használt forrásokat ABC-sorrendben.

d) ABC sorrend figyelmen kívül hagyásával, a szögletes zárójeles szöveg közbeni hivatkozás alkalmazásával kialakult sorrend szerint. 

• A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni (nem kell kiírni) a tudományos fokozatot (Dr., Prof., Phd és stb.) Valamint semmilyen beosztás nem szerepelhet (pl. cégvezető, dékán stb.), csak a név.

• Idegen nyelvű szerző esetén fel kell cserélni a neveket, hogy a vezetéknév legyen elől és utána a keresztnév és közéjük vesszőt kell tenni. (természetesen vannak, olyan nyelvek, ahol eleve a vezetéknév van elől [pl.kínai], ekkor nem kell felcserélni).

Pl.: Kenneth Frampton – ból Frampton, Kenneth - lesz

• Ha 3-nál több szerző van, akkor csak az elsőt kell leírni és utána [et al.] kifejezés használatos! Pl: Pum Pál [et al.]. DE!!! Elfogadott minden szerzői név feltüntetése is. 

• [?] Ha nincs kiadási év, akkor elhagyható, vagy szögletes zárójelben kérdőjelet kell alkalmazni.

• [s. l.] Ha nincs kiadási hely, akkor szögletes zárójelben s. l. kifejezést kell alkalmazni. 

• [s. n.] Ha nincs kiadói név, akkor szögletes zárójelben s. n. kifejezést kell alkalmazni. 

• Ha nincs megadva a szerző neve, akkor a leírást a címmel kell kezdeni.

• A szerző keresztneve megadható teljes névvel, vagy rövidített alakban is (pl. Kiss József vagy Kiss J.), de következesen, minden egyes dokumentumnál ugyanazt a formát célszerű alkalmazni. 

• pp. vagy p. Ha az idézett mű egyetlen oldalát használtuk, akkor a pontos oldalszám megadása előtt egy darab p betűt kell kitenni (pl.: p.1.). Ha több, akkor két darab p betűt alkalmazunk (pl. pp. 22-26.).

• Ha nincs megadva a szerző neve, de van szerkesztő, akkor a szerkesztő nevével kell kezdeni a leírást és zárójelbe kell kiírni, hogy a feltüntetett név a szerkesztő. Pl.: Kiss János (szerk.)

• Az irodalomjegyzékben a dokumentum összoldalszámát kell megadni! (Vigyázat könyvrészlet, folyóiratcikk és konferencia anyag esetén csak az(ok) az oldalszám(ok) kell(enek), ahol az említettek pontosan megtalálhatóak a kiadványban!)

• Elektronikus forrás leírásánál  fel kell tüntetni (ha mód van rá) a szerzőt, a címet és a weboldal címet. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor elegendő az URL-cím megadása és a letöltés időpontjának feltüntetése!

• Pontos URL-cím használata. Online forrás leírásánál  mindig azt az URL-címet kell megadni, ami a ténylegesen felhasznált irodalomra mutat. Tehát, ha például az E-gépész oldalról használtunk fel egy dokumentumot, akkor nem csak ennyit adunk meg: e-gepesz.hu, hanem az adott dokumentum pontos elérhetőségét: https://www.e-gepesz.hu/cikkek/17490-modosultak-az-epitesugyi-kormanyrendeletek .

• Elektronikus jegyzet, elektronikus oktatási segédlet és egyéb más elektronikus dokumentumok esetén az elektronikus dokumentum címe után zárójelben fel kell tüntetni, hogy elektronikus dokumentumról van szó.Például: ÚTMUTATÓ szakdolgozat készítéséhez (elektronikus jegyzet). Debrecen: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék, [?].

• A belső céges anyagokat is le kell hivatkozni. A cég nevének megadását követően ki kell írni, hogy belső anyag. (Pl.: NI Hungary Kft. belső anyag) 

Általános szabályok a hivatkozások és az irodalomjegyzék elkészítésére

Egy igényesen és pontosan elkészített irodalomjegyzék nem csak arról biztosít, hogy a szerző nem követett el plagizálást, hanem a szerző igényességére való törekvését is reprezentálja.

Szabályok:

• Sorszámozni kell a tételeket. (minden egyes tétel csak egyszer szerepel).

• Tételek sorrendjének felállításakor több forma is elfogadott:

a) A szabványokat kell előre venni, amennyiben van, és köztük szabványjelzet szerinti sorrendet kell felállítani. A szabványok után következik a többi forrás ABC-sorrendben a szerző, a cím, a kiadó neve és székhelye, valamint a kiadás éve feltüntetésével, oldalszám nem kell. (Kivéve a folyóiratcikket és a konferenciaközleményt, ahol meg kell adni az oldalszámot is!) A legújabb szabályok szerint az ISBN és ISSN szám feltüntetése is kötelező.

b) A használt forrásokat dokumentumtípusok szerint sorba rendezve, az egyes csoportokon belül ABC-sorrendben, illetve szabványoknál szabványjelzet szerinti sorrendben.

c) A használt forrásokat ABC-sorrendben.

d) ABC sorrend figyelmen kívül hagyásával, a szögletes zárójeles szöveg közbeni hivatkozás alkalmazásával kialakult sorrend szerint. 

• A szerzők nevének leírásakor el kell hagyni (nem kell kiírni) a tudományos fokozatot (Dr., Prof., Phd és stb.) Valamint semmilyen beosztás nem szerepelhet (pl. cégvezető, dékán stb.), csak a név.

• Idegen nyelvű szerző esetén fel kell cserélni a neveket, hogy a vezetéknév legyen elől és utána a keresztnév és közéjük vesszőt kell tenni. (természetesen vannak, olyan nyelvek, ahol eleve a vezetéknév van elől [pl.kínai], ekkor nem kell felcserélni).

Pl.: Kenneth Frampton – ból Frampton, Kenneth - lesz

• Ha 3-nál több szerző van, akkor csak az elsőt kell leírni és utána [et al.] kifejezés használatos! Pl: Pum Pál [et al.]. DE!!! Elfogadott minden szerzői név feltüntetése is. 

• [?] Ha nincs kiadási év, akkor elhagyható, vagy szögletes zárójelben kérdőjelet kell alkalmazni.

• [s. l.] Ha nincs kiadási hely, akkor szögletes zárójelben s. l. kifejezést kell alkalmazni. 

• [s. n.] Ha nincs kiadói név, akkor szögletes zárójelben s. n. kifejezést kell alkalmazni. 

• Ha nincs megadva a szerző neve, akkor a leírást a címmel kell kezdeni.

• A szerző keresztneve megadható teljes névvel, vagy rövidített alakban is (pl. Kiss József vagy Kiss J.), de következesen, minden egyes dokumentumnál ugyanazt a formát célszerű alkalmazni. 

• pp. vagy p. Ha az idézett mű egyetlen oldalát használtuk, akkor a pontos oldalszám megadása előtt egy darab p betűt kell kitenni (pl.: p.1.). Ha több, akkor két darab p betűt alkalmazunk (pl. pp. 22-26.).

• Ha nincs megadva a szerző neve, de van szerkesztő, akkor a szerkesztő nevével kell kezdeni a leírást és zárójelbe kell kiírni, hogy a feltüntetett név a szerkesztő. Pl.: Kiss János (szerk.)

• Az irodalomjegyzékben a dokumentum összoldalszámát kell megadni! (Vigyázat könyvrészlet, folyóiratcikk és konferencia anyag esetén csak az(ok) az oldalszám(ok) kell(enek), ahol az említettek pontosan megtalálhatóak a kiadványban!)

• Elektronikus forrás leírásánál  fel kell tüntetni (ha mód van rá) a szerzőt, a címet és a weboldal címet. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor elegendő az URL-cím megadása és a letöltés időpontjának feltüntetése!

• Pontos URL-cím használata. Online forrás leírásánál  mindig azt az URL-címet kell megadni, ami a ténylegesen felhasznált irodalomra mutat. Tehát, ha például az E-gépész oldalról használtunk fel egy dokumentumot, akkor nem csak ennyit adunk meg: e-gepesz.hu, hanem az adott dokumentum pontos elérhetőségét: https://www.e-gepesz.hu/cikkek/17490-modosultak-az-epitesugyi-kormanyrendeletek .

• Elektronikus jegyzet, elektronikus oktatási segédlet és egyéb más elektronikus dokumentumok esetén az elektronikus dokumentum címe után zárójelben fel kell tüntetni, hogy elektronikus dokumentumról van szó.Például: ÚTMUTATÓ szakdolgozat készítéséhez (elektronikus jegyzet). Debrecen: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék, [?].

• A belső céges anyagokat is le kell hivatkozni. A cég nevének megadását követően ki kell írni, hogy belső anyag. (Pl.: NI Hungary Kft. belső anyag)