Az idézés
Hivatkozás: Tudományos dolgozat, tanulmány, cikk, diplomadolgozat stb. elkészítése közben kötelező a felhasznált források pontos és ellenőrizhető közlése.
Idézés
A szerzői jogérvényesítés a plágium terén bír nagy jelentőséggel. A plágium idegen mű sajátként való feltüntetése, ami a szerző jogainak legdurvább megsértése. Ennek kiszűrésére szolgálnak az egyre több egyetemen alkalmazott plágiumkereső szoftverek.
Plágiummentesen és szabadon felhasználhatóak a szépirodalmi és tudományos művek a megfelelő idézettség mellett.
Az idézés: az eredeti mű részlete egy adott műben az eredeti szöveghez hűen (szószerinti idézés) vagy a műben felelhető gondolatok kölcsönzése esetén(tartalmi idézés), meghatározott céllal, a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével, a célnak megfelelő terjedelemben átvehető.
Az idézés törvényileg engedélyezett oka, hogy a művészeti és tudományos gondolatok, alkotások szabadon áramolhassanak.
Az idézés feltételei az alábbiak:
- a mű részletét lehet felhasználni, tehát nem áll mód a mű teljes egészének átvételére semmilyen formában,
- célhoz kötöttség: csak indokolt mértékben lehet idézni (pl.: magyarázó jelleggel),
- az eredeti szöveghez hűnek kell lenni,
- az idézésnek kizárólag kiegészítő szerepe lehet, azaz nem tölthet be lényegi funkciót,
- idézni csak a forrás megjelölésével lehet,
- idézni csak saját műben lehet
- műfaji kötöttség: a mű integritásának megőrzése érdekében képző-, fotó- és iparművészeti alkotások esetében nem megengedett az idézés, mivel az a mű csonkításához, torzításához vezet.
Idézés formái
- Szó szerinti idézés: Amikor egy szerző hivatkozott művéből szó szerint átvételre kerül egy rész. Ilyenkor „idézőjelet” kell használni, s a mondatból sem kihagyni, sem hozzátenni nem szabad, még a szöveg szórendje sem változtatható meg.
- Tartalmi idézés: A tartalmi idézetek, vagyis gondolatok kölcsönzése esetén nem kell idézőjelet kitenni.
Mindkét esetben pontosan meg kell adni az idézet szerzőjét, és annak elérési forrását.
Az idézés módjai
Kétféleképpen jelenik meg a hivatkozás a dolgozatban!
1. A szöveg közben: szaktól függően a Műszaki Karon két formája elfogadott.
- (6) – az idézett szövegrészt követően közvetlenül, sorszámmal (felsőindexben) való hivatkozás, lábjegyzetben történő módon. A lábjegyzetben kell feltüntetni, hogy az adott rész, honnan származik, le kell írni a dokumentumot (szerepeltetni kell pontosan azt az oldalszámot(okat), ahonnan származik az idézett rész: pl. p. 12-13.). Minden egyes idézett szövegrész új sorszámot kap. Tehát ha egy dokumentumból ötször lett idézve, akkor ennek öt különálló lábjegyzetet kell készíteni (ha két vagy több, ugyanazon dokumentumból származó lábjegyzet követi egymást, akkor elegendő csak az első esetében leírni pontosan, hogy honnan származik az idézett szövegrész, a többi esetén az uo.(ugyanott) rövidítés használata megengedett, de az oldalszám pontos feltüntetése ekkor is szükséges). Építészmérnöki szakon elfogadott forma.
- [7]- az idézett szövegrészt követően közvetlenül kapcsos zárójelben sorszámmal való hivatkozás. Minden egyes dokumentumot más-más/egyedi szám jelöl, tehát egy dokumentum egy szám, függetlenül, hogy hány alkalommal idézünk az adott dokumentumból. Az első idézés alkalmával (az idézett szövegrészt követően közvetlenül) kap egy sorszámot, például „[5]” és innentől minden egyes idézés, mely ebből a dokumentumból származik, ugyanezt a sorszámot kapja. Az irodalomjegyzékben pedig a sorszámok szerint szerepelnek – értelemszerűen egytől emelkedő számsorrendben-, és utánuk szabályosan leírva a dokumentum. Az Építészmérnöki szakot kivéve minden szakon elfogadott idézési forma. A TDK dolgozatokban is ez a szöveg közbeni idézési forma a követendő.
2. A szöveg végén, az irodalomjegyzékben
Az irodalomjegyzék a dolgozat kötelező eleme.
A felhasznált irodalomjegyzékben minden olyan művet fel kell tüntetni, amelyre a törzsszövegben utalás található.
Az irodalomjegyzék célja, hogy bemutassa, milyen anyagokat, szakirodalmat használt fel (és ismer) a dolgozat szerzője. Fel kell tüntetni minden egyes felhasznált forrást, függetlenül az alkalmazás mértékétől. Fontos, hogy csak azok a dokumentumok legyenek feltüntetve, amely használva is volt a dolgozat elkészítésekor.
Példa irodalomjegyzékre!
1. MSZ EN 12261:2002/A1 Gázmérők. Turbinás gázmérők. Hatálybalépés időpontja: 2006. november 1. Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 2006. 16 p.
2. Barótfi István: A napenergia hasznosítása. In: Barótfi István (szerk.) Környezettechnika. Bp.: Mezőgazda. cop. 2000. pp. 27-70.
3. Kovács József – Takács Gábor – Takács Miklós: Analízis. Budapest. : Nemzeti Tankvk., 2007. 254 p.
4. Kovács Péter: Finn nyomokon, avagy tradíció a finn építészetben. In: Építészfórum {online} http://epiteszforum.hu/node/17575 (Letöltés időpontja: 2011.02.16.11óra 47 perc)
5. MUREXIN Korlátolt Felelősségű Társaság : Betonol csemperagasztási rendszer. Budapest: MUREXIN Kft., 1977. 8 p.
6. Tiba Zsolt: Dinamikai szimulációs program fejlesztése. In: Gép 2008. 59. évf. 8. sz. pp.10-15.
Ha a szöveg közben a szögletes zárójeles forma szerint hivatkoztunk, akkor az irodalomjegyzékben is szögletes zárójelbe kell tenni az egyes dokumentumok sorszámát.
[1] MSZ EN 12261:2002/A1 Gázmérők. Turbinás gázmérők. Hatálybalépés időpontja: 2006. november 1. Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 2006. 16 p.
[2] Barótfi István: A napenergia hasznosítása. In: Barótfi István (szerk.) Környezettechnika. Bp.: Mezőgazda. cop. 2000. pp. 27-70.
[3] Kovács József – Takács Gábor – Takács Miklós: Analízis. Budapest. : Nemzeti Tankvk., 2007. 254 p.
[4] Kovács Péter: Finn nyomokon, avagy tradíció a finn építészetben. In: Építészfórum {online} http://epiteszforum.hu/node/17575 (Letöltés időpontja: 2011.02.16.11óra 47 perc)
[5] MUREXIN Korlátolt Felelősségű Társaság : Betonol csemperagasztási rendszer. Budapest: MUREXIN Kft., 1977. 8 p.
[6] Tiba Zsolt: Dinamikai szimulációs program fejlesztése. In: Gép 2008. 59. évf. 8. sz. pp.10-15.
A fejezet elkészítéséhez használt szakirodalom:
Hepp Nóra, Fejesné Lőrincz Anna: Szerzői jog. Budapest: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, 2012. ISBN: 9789639157705