TANTÁRGYLEÍRÁS
Tanegység: A nemzetközi kapcsolatok elmélete
Neptun-kód: BTPT0021BA
Tantárgyfelelős: Dr. Berényi Zoltán
Oktató: Dr. Berényi Zoltán
Óraszám: 45
Kreditérték: 5
Számonkérés módja: kollokvium
A tantárgy leírása:
A kurzus a nemzetközi kapcsolatok elmélete tudományágba nyújt bevezetést azáltal, hogy a nemzetközi kapcsolatok különféle elméleti megközelítéseivel ismertet meg. Az állam és a nemzetközi államrendszer fogalmának, továbbá múltbeli és jelenlegi szerepének rövid áttekintése után kerül sor az utópisztikus liberalizmus; a realista iskola; a neorealista iskola; a neoliberális iskola; az ’international society’; a nemzetközi politikai gazdaságtan; valamint a nemzetközi kapcsolatok alternatív megközelítésével próbálkozó új elméleti irányzatok (környezetvédelem, nemek szerepe) legfőbb sajátosságainak ismertetésére.
A tantárgy részletes leírása (kb. 15 témakörre kibontva):
- Miért szükséges nemzetközi kapcsolatokat tanulmányozni?
- A nemzetközi kapcsolatok vizsgálatának módszertana
- Az államrendszer rövid történeti áttekintése
- A nemzetközi kapcsolatok elmélete, mint önálló tudományág
- Klasszikus és neoklasszikus realizmus
- Neorealizmus
- Liberalizmus
- Neoliberalizmus
- Nemzetközi politikai gazdaságtan
- Biztonságpolitika: A biztonság tárgya, tartalma, jellege és az állambiztonság összetevői
- A legfontosabb biztonságpolitikai elméletek I.: a realista hatalmi modell; a neorealista-strukturális realista felfogások; az angol iskola; a liberalizmuson belül institucionalizmus – a rezsimelmélet
- A legfontosabb biztonságpolitikai elméletek II.: az interdependencia modell; a funkcionalista és neofunkcionalista modell; a biztonsági közösségek
- A legfontosabb biztonságpolitikai elméletek III.: a demokratikus béke modellje; a hatalmi összjáték modellje; a kollektív biztonság modellje
- Biztonságpolitika 1945 után: a transzatlanti és a regionális biztonsági struktúra 1990-ig
- Biztonságpolitika 1990 után: az 1990-es évek változásai, a NATO átalakulása
Vizsgára bocsátás feltételei:
A kurzus anyagának elsajátítása, az órákon való rendszeres és aktív részvétel, a kurzus e-tananyagában ismertetett ismeretanyag elsajátítása, a kiadott szakirodalom elolvasása a jegy megszerzésének feltétele. Az órákon való részvétel kötelező, maximum 3 igazolt hiányzás megengedett.
Értékelés (félévközi ellenőrzések formája, év végi értékelés módja):
kollokvium, írásbeli vizsga
Megjegyzés (feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint):
nincs
Kötelező irodalom:
K. Mingst (2011). A nemzetközi kapcsolatok alapjai. Budapest: Napvilág Kiadó ISBN: 9789633380420
Egedy Gergely (2011). Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. Budapest: HVG-Orac Kiadó ISBN: 9789632581361
Ajánlott irodalom:
N. Woods (eds.) (1996). Explaining International Relations since 1945, Oxford: Oxford University Press
Galló Béla (2000). A túlélés tudománya: a nemzetközi politikai viszonyok vetélkedő elméletei, Budapest: Helikon
A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretek és kompetenciák:
a) tudás
„A politológus ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, alapos történeti ismeretekkel bír, érti a közgondolkodásnál mélyebb összefüggéseket. Magabiztos módszertani tudással rendelkezik”
„A politológus elsajátította a politikatudomány alapvető fogalmait és a politikai elemzés tudományos módszereit”
„A politológus ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat”
„A politológus rendszeres elméleti ismeretekkel rendelkezik a politikai tevékenység legfontosabb összetevőiről, ismeri a politika eszmetörténetét, az alapvető politikai elméleteket és ideológiákat”
„A politológus tisztában van a döntéshozatali folyamatok komplexitásával”
„A politológus tájékozott a politikai kultúra és tradíciók szerepéről”
b) képességek
„A politológus érti és használni képes szakterületének jellemző online és nyomtatott szakirodalmát magyar és idegen nyelven”
„Képes a politikai folyamatok tárgyszerű elemzésére és értelmezésére, a politikai információk értékelésére”
„Képes politikai szakértői, elemzői feladatok ellátására”
„Képes a politikai problémák azonosítására, a döntéshozatali alternatívák értékelésére”
c) attitűd
„A politológus elkötelezett a jogállam és demokrácia, a társadalmi egyenlőség eszméi iránt”
„A politológus számára fontos a tárgyilagosság és a tolerancia, hogy a politika konfliktusos folyamataiban kellőképp eligazodjon”
„Követi szakmája fejlődését, az új felismeréseket, tényeket és tudományos következtetéseket megosztja környezetével”
„Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó és egyben kritikus az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben”
„Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire”
autonómia és felelősség
„A politológus képes önmaga továbbképzésére, a megoldásokhoz szükséges új ismeretek és tudás megszerzésére”
„Nyitott szakmája átfogó gondolkodásmódjának és gyakorlati működése alapvető jellemzőinek hiteles közvetítésére, átadására”
„Törekszik arra, hogy önképzése a szakmai céljai megvalósításának egyik eszközévé váljon”
A tantárgy tematikája és szerkezete a félév során változhat.
- Profesor: Dr. Berényi Zoltán